Egy új tanulmány ismét bizonyítja, hogy mennyire fontos az egészséges táplálkozás az öregedő agy védelmében.

Az étkezések közötti 4,5 órás vagy annál rövidebb szünet a halálozás fokozott kockázatával jár a hosszabb időközökhöz képest egy nagy, új prospektív tanulmány szerint.

A borderline személyiségzavar legfontosabb jellemzője az érzelmek szabá­lyozásának, uralásának zavara. Ennek következtében gyakori a hangulati labilitás, a hangulati állapotok szélsőséges váltakozása, az impulzivitás és instabilitás, az önkép és önértékelés zavara, illetve bonyolult párkapcsola­tok és egyéb személyes kapcsolatok kialakítása, annak minden nem kívánt következményével együtt.

Az asztma eseteinek akár 17%-a nehezen kezelhető esetnek minősül, ezen belül 3-4% a súlyos asztma aránya. Az iménti arányszámok ellenére ezek az esetek emészti fel az asztma kezelésére fordított egészségügyi ráfordítások akár 60%-át. A súlyos asztma kezelése körülbelül 1,7-szer költségesebb, mint az enyhe asztmáé. A súlyos asztma jelentős szerepet játszik az iskolai hiányzások számában és a munkaképesség csökkenésében, ezen kívül hatással van a családi kapcsolatokra és a szabadidős tevékenységekre is.

A Nemzeti Egészségügyi Program 2018–2030 szakpolitikai stratégiai ter­vezet a lakosság betegségterhének mérséklése érdekében a prevenciós törekvések első helyén a szív- és érrendszeri betegségeknek, a harmadik helyén pedig az anyagcsere-betegségeknek a megelőzését szerepelteti. Az e betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők és -állapo­tok már gyermek- és serdülőkorban észlelhetők, gyorsítják a metabolikus eltérések kialakulását és az atherogenesist, e hatások kivédése vagy csök­kentése a felnőttkori betegségek prevencióját szolgálja.

Az eozinofil nyelőcsőgyulladás gyermekek és felnőttek olyan krónikus, helyi, immunmediált nyelőcsőbetegsége, melyet klinikailag a nyelőcső disz­funkciója, szövettanilag pedig dominálóan eozinofil sejteket tartalmazó gyulladása jellemez. Kezeletlen eseteiben nyelőcsőszűkület kialakulásához vezethet. Kezelése elsősorban protonpumpagátlókkal, diétával és helyi szteroid medikációval történik.

Az egészséges életmód fontos a betegségek megelőzésében, a már kialakult betegségekben pedig követése az első megteendő lépés.

Sok iskolás nem reggelizik, pedig egy nagy angol tanulmány azt igazolja, hogy a kiadós reggelit fogyasztó gyerekek iskolai teljesítménye lényegesen jobb, mint a nem evőké: a megfelelő étkezés pedagógiai haszna kimutatható.

A krónikus betegség évekre, évtizedekre vonatkozó fennállása mindenki számára, aki a kórkép kezelésével/együttélésével kapcsolatba kerül, speciális, személyre szabott ismeretanyagot igényel. A beteg sorsa ugyanis a környezetében dől el. Ezért mindenkinek, aki így vagy úgy érintett, oktatásra van szüksége, mely egyénre szabott, célzott és hatékony kell hogy legyen.

A Journal of the Academy of Nutrition and Dietetic című lapban megjelent közlemény szerint ritkán tudják befejezni az étkezést azok a diákok, akik 20 perces vagy annál rövidebb ebédszünetet kapnak. Esetükben nagyobb az esélye annak, hogy egészségtelen ételeket fogyasztanak.